Hecserli, csitkenye, hecsedli, csipke. A népi gyógyászat ezen a néven ismeri. Népszerű gyógynövény, de nem virágáról, hanem terméséről a csipkebogyóról. (Azt azért hozzá kell tennem, hogy azókori Egyiptomban magát a virágszirmokat használták. Fürdővíznek és illatosítás gyanánt alkalmazták.)
Legfontosabb hatóanyaga a C vitamin, de sok A-, B1-, B2-, P-, és K-vitamin található benne. Bár megoszlanak a vélemények és a szakcikkek arról, pontosan mennyi csipkebogyót kellene napi szinten elfogyasztani, az tény, hogy jócskán van vitamin ebben a növényben. Termése a narancssárgától a mélyvörösig előfordulhat, jellegzetesen édes ízű. Az influenza tüneteinek enyhítésén túl, hashajtó hatással is rendelkezik.
Tinktúraként 1,5 tk mennyiség használható adagonként, korlátlan mennyiségben. Teaként áztatni szükséges 2-3 tk szárított csipkebogyót 10 percig. Higítva kisgyermeknek is adható.